RI Consulting
keresési feltétel:

A pletyka javítja a csapaton belüli együttműködést


A pletyka kétélű eszköz. Megmérgezheti az irodai hangulatot, de lehet csapatépítő, segítheti a beilleszkedést, a kooperációt.

Mi a pletyka?

Rosszindulatú kibeszélés, gúnyos pusmogás, kártékony híresztelés? Dehogy!

A pletyka valójában két ember beszélgetése egy harmadik személyről, aki aktuálisan nincs jelen. Egy olyan tevékenység, ami egyidős az emberi beszéd megjelenésével, funkciójában pedig a főemlősöknél megfigyelhető kurkászáshoz hasonlítható. Kutatások alapján nem igaz az az elterjedt nézet sem, miszerint a nők többet pletykálnak, mint a férfiak. Valójában egyenlőség van a nemek között. Valamint kimutatták, hogy a beszélgetéssel töltött időnk 65- 80%-át teszi ki pletykálás (bár van, akinél jóval több), ami az esetek háromnegyedében semleges információk megosztásáról szól.

Örülj a pletykának, mert ha nem örülsz, akkor is a mindennapok része.

A pletyka napos oldala

Tanulhatunk egy pletykából? Például, egy munkatárs arról mesél, hogy XY kolléga milyen sok betegszabadságot vett ki, pedig nem is voltak komoly tünetei, ezzel gyakorlatilag cserbenhagyta a többieket.

A fentebbi beszélgetés során megtudhatjuk, hogy az adott munkakörnyezetben:

  • mennyi betegszabadság számít szubjektíve “sok”-nak,
  • értékesebb az a munkatárs, aki betegen is bemegy dolgozni, még ha potenciális fertőzési forrás is
  • a csapatszellem egy érték

Mivel a téma egy harmadik személy viselkedése, direkt konfrontáció nélkül ismerjük meg mennyire közös az értékrendünk a kollégákkal, és nyerhetünk betekintést a munkahelyünk vállalati kultúrájának íratlan részleteibe. 1985-ös Szilikon Völgyben zajlott kutatás szerint az új alkalmazottak beilleszkedését nagyban segítették a pletykák (mindenképpen jó volt tudni például azt, hogy mit mondjon, és mit ne mondjon az illető a főnöke előtt).

A pletyka segít navigálni a világban, növeli az önértékelést, inspirál, csökkenti a vérnyomást. Feltéve, hogy nem rólunk szól.

A rosszindulatú pletyka születése, avagy a drámaháromszög (drama triangle) a munkahelyen

Hogyan áll össze a drámaháromszög? Ha “A” kollégát zavarja, bántja, amit “B” kolléga csinál, a legritkább esetben tisztázzák közvetlenül, egymás között a történteket. Általában “A” felkeres egy hozzá közel álló személyt (barátot, kollégát, családtagot), “C”-t, és elmeséli mi történt. “C” többnyire azonnal egyetért, megerősíti “A”-t abban, hogy amit “B” csinált az tényleg nem volt helyes.

Azért alakul ki, mert:

Egyrészt alapvető emberi működésünk, hogy kettős mércét alkalmazunk. Azt hisszük, ha valaki valami nekünk nem tetszőt csinál, az az adott ember személyiségét minősíti, nem pedig a körülményeket. Ha mi hibázunk, akkor pedig pont fordítva.

Például:
Miért késett a munkatársunk a meetingről? Mert lusta, nemtörődöm, nem tiszteli meg a többieket. Ilyen személyiség.
Mi miért késtünk a meetingről? Mert lefagyott az operációs rendszer, mert még át akartuk nézni a jegyzeteinket, mert magunkra löttyintettük a teát az utolsó pillanatban, és ruhát kellett cserélnünk. Fránya körülmények.

Másrészt egyszerűbb elkerülni a konfrontációt a kellemetlenséget okozó személlyel, és keresni valakit, aki megerősít.

Hogyan előzhető meg a drámaháromszög?

Két dolog mellett kell elköteleződni:

  1. a csapat tagjai igyekezzenek feltételezni a jót egymásról. Amikor valami zavarót, bántót tapasztalnak egy kollégától, próbáljanak empatikusan belegondolni milyen körülmény okozhatja azt, hogy jószándéka ellenére ez történt?!
  2. a konfliktusok megoldását a forrásnál kezdjék. Vagyis, azzal a kollégával beszéljék meg a nehézséget, akivel közös az eset.

Hozz ki többet a pletykából!

Terjessz pozitív híreket! Legyen szóbeszéd tárgya az, hogy valaki valamit kivételesen jól oldott meg, vagy az, hogy mit tanult a hibájából.

Építs közösséget, pletykálj okosan, szívből. Ha pedig nem tudod eldönteni, hogy tovább add-e, ami a füledbe jutott, Szokratesz hármas szűrője segíthet.

Vendégszerzőnk: Danka Csilla

A cikk az alábbi forrásokból táplálkozik: 

  • Why  Gossip Starts & Spreads at Work | Joe Mull | TEDxStripDistrict
  • https://positivepsychology.com/positive-gossip/
  • https://www.theatlantic.com/health/archive/2014/11/have-you-heard-gossip-is-actually-good-and-useful/382430/
  • https://ninougulava85.medium.com/6-hidden-benefits-of-gossip-5c332e45e2d5
  • https://www.psychologytoday.com/intl/blog/one-true-thing/201506/5-benefits-gossip-even-negative-gossip
  • https://www.bbc.com/worklife/article/20210818-why-gossiping-at-work-is-good-for-you

Megosztás


Tetszett? Akkor ezeket is nézd meg!


A viselkedésvezérelt fejlesztés szerepe a user story-kban
A viselkedésvezérelt fejlesztés arra ösztönzi a csapatokat, hogy konkrét példákkal hivatalossá tegyék az alkalmazás működésének megértését.

User story-k és user story példák
A user story legfontosabb szerepe, felépítése, tulajdonságai egy példán keresztül kerül bemutatásra ebben a cikkünkben.

Az agilis coaching fejlődésének a története
Ahogy az agilis alkalmazása egyre inkább elterjedt, a jó agilis coaching készségek alapvető definíciója elmaradt. A kezdetek bemutatása.


Kapcsolat


Következő lépések
Írj egy üzenetet nekünk
Mi felvesszük veled a kapcsolatot 48 órán belül